Abafája (Apalina, Odendorf) – Maros megye
Amennyire híres Szászrégen a finom kidolgozású hangszereiről, olyannyira szégyenteljes az abafáji városrészben elszabadult pokol. A hajdanán közel 16 hektáros terület gyémántja, a Huszár-kastély, néhány év alatt semmisült meg a tulajdonosok, lakosok és hatóságok bűnös háromszöge miatt.
Az abafáji Huszár-kastélynak háromtavas angolkertje volt
A mai Szászrégen központjától kevesebb mint 5 km-re található Huszár-kastély históriája írott források hiányában homályba vész, bár a történészek úgy vélik, hogy története valamikor a XIII. században kezdődött. Az viszont már biztos, hogy az 1584-ben Abafáji Gyulai Pál tulajdonában lévő birtok a XVI. század végén Brenhidai Huszár Péter kezébe került. Később, valószínűleg a XIX. század hatvanas-hetvenes éveiben, a klasszicista kastélyt III. Huszár Károly báró átalakította, romantikus jegyeket kölcsönözve neki, beleértve a lépcsőház ablakát és a kastély udvarán levő eklektikus szökőkutat.
A kastélyban összesen 32 szoba volt, tele egyedi és eredeti elemekkel, mint például az emeleti nagyterem kazettás és festett mennyezete (amelyet maga a báró készített), a főcsarnok kandallója vagy a könyvtár. A három tóval rendelkező kert kezdetben francia stílusban volt kialakítva, majd angol stílusban modernizálták. A tágas angolkert a hattyúktól és szigetecskéktől kezdve a különböző egzotikus növényfajtákig és szobrokig mindennel büszkélkedhetett. Továbbá az épületegyüttest kétszintes, többször átalakított barokk stílusú épület, illetve boltíves istálló egészítette ki. Mindkettőt a XVIII. században építették Boér Huszár József, Kraszna vármegye főispánjának idejében.
Néhány év alatt a Huszár-kastélyból csak a csupasz falak maradtak!
Az 1948-as államosításig a birtokon üvegház és lovarda is volt. Itt szervezték Erdély legnagyobb lóversenyeit, az utolsó versenyt pedig a tragikus 1944-es évben tartották. Fontos megjegyezni, hogy a Huszár-kastélyhoz a magyar irodalomtörténet két kiemelkedő alakja is kapcsolódik ― Mikes Kelemen író (1690-1761) és Dsida Jenő költő (1907-1938). Mikes Kelemen Boér Huszár József féltestvére volt, gyermekkorának egy részét Abafáján töltötte, míg Dsida Jenő Huszár László báró gyermekeinek nevelője volt, több versét is a kastélyban írta. Az államosítás után azonban a birtok sorsa drámai fordulatot vett.
Az angolkert értékes fáit könyörtelenül kivágták, eltüzelték. A kastély és a melléképületek mezőgazdasági termelőszövetkezet központjává, majd később fogyatékos gyermekek számára fenntartott iskolává váltak. Az 1989-es forradalom után, pontosabban 2005-ben, a romossá vált kastély visszakerült a Huszár család leszármazottaihoz. 2010-ben Kolthay (Huszár) Mónika bárónő 1,6 millió eurós összegért kínálta eladásra a birtokot, de sem a román állam nem élt az elővásárlási jogával, sem más vevő nem mutatott érdeklődést. A bárónő 2011-ben elhunyt, és a kastély sorsa véglegesen megpecsételődött 2015-ben, miután a védelmet nyújtó kerítést is áthelyezték.
Egy éven belül a lakat ajtóval együtt eltűnt, és a kastélyt teljesen kifosztották. Mivel még ma is magántulajdonnak számít, az A-kategóriás műemléket őriz(tet)ni kellett volna a tulajdonosoknak. Sajnos nem történt meg, viszont a hatóságok csupán néhány szerény bírságot szabtak ki a jogszabályok megsértése végett. Továbbá, a faanyag és a téglák lopása miatt indított bűnügyi eljárások sem ijesztették el az abafáji tolvajokat. Bár hivatalosan Szászrégen egyik kerületének számít, Abafája valójában egy gettó, ahol több ezer lakos embertelen körülmények között tengeti az életét, túlnyomó többségük pedig roma származású. Mindössze három év alatt, 2016 és 2019 között, a Huszár-kastélyból csak a csupasz falak maradtak.
2015-ben Abafája négy templomának harangjai hiába szólaltak meg egyszerre, hogy felhívják a figyelmet a Huszár-kastély siralmas állapotára. A szétfosztott kastélyt téglánként lopták szét, pusztulása sajnos mára már visszafordíthatatlan…