Kecsed (Aluniș, Pergelinsdorf) – Kolozs megye
Repedezett falak, törött ablakok, beszakadt tető, amelyen keresztül egyre több víz szivárog be az épület belsejébe. Ez a vészjósló állapot jellemzi a Kolozs megyei műemlékek listáján szereplő kecsedi református templomot.
A kecsedi református templom egykor hatalmas gótikus épület lehetett
Kecsed települését már 1279-ben említik az írott források, egykor a Kecseti (Kecsethy) család birtokában állt. A nemesi család jelentőségét már a XV. századi nagyméretű gótikus római katolikus templom építése is igazolta. Az ezt követő évszázadok ellenségeskedései a Szent Margit tiszteletére szentelt templomon is nyomot hagytak, számos kár és módosítás érte, ami láthatóan csorbított az épület középkori megjelenésén. Az egykori nagyméretű templomból ma már csak a régi átalakított szentély maradt meg, amelyhez jóval később hozzáépítették a fa harangtornyot is (1897, 1904), amely ma is otthont ad a templom két harangjának.
A hajdanán zömében magyarok által lakott falu a XVI. század második felében áttért a kálvinista hitre, de az 1700-as évek elején felmorzsolódott a törökök és a tatárok ismétlődő támadásai folytán. Kecsedet románokkal telepítették újra, a demográfiai változások pedig drasztikusak voltak: a magyarok, majd később az itt letelepedett zsidók csak az idő homályában elvesző emlékként élnek. Mivel ma már egyetlen magyar sem él a Sajgó-hegy tövében fekvő Kecseden, a kis református templom sorsa bizonytalan, hiszen nincs már senki, aki gondozhatná a súlyosan károsodott épületet.
A kecsedi református templom valódi időkapszulává vált
Mivel a templom nem volt megjelölve a digitális térképen, az ortodox szertartásról hazatérő nőket állítottam meg, hogy megkérdezzem tőlük a műemlék pontos helyszínét. „Ó, uram, ott van kicsivel feljebb a rendőrségtől, már majdnem összedőlt”, sopánkodott egyikük, mindkét kezével a templom irányába mutatva. Sűrű bozót veszi körül, és öreg diófa őrzi az épületet amely már minden oldaláról omladozik. Viszont ha belesünk a keskeny ablakokon, még mindig ott látjuk az érintetlen abroszt az úrasztalán, valamint a poros fa padokat, így a kis templom valódi időkapszulává vált az évek leforgása alatt.
A régi orgonát a helyi közösség eladta, így tudták kifizetni a javítási munkálatokat, míg a festett fa mennyezetet restaurálták és a budapesti Néprajzi Múzeumban állították ki. A templom alatt valószínűleg fel nem tárt kripta található, a meglévő falak pedig középkori freskótöredékeket rejthetnek. Egy XVII. század elejéről származó márvány sírkövet az épület északi oldalába építettek be, a templomban Telegdy Árpád festményét is kiállították. A díszített szószék és a kórus, amelyeket Umling Lőrinc népszerű szászkézdi mester festett a XVIII. században, ma már csak emlék a templomban.
A legutóbbi részleges beavatkozás 2007-ben történt, így csak a Fennvaló tudja, hogy mikor fogják teljesen felújítani és megmenteni a kecsedi református templomot. Az idő pereg, és hamarosan lehet, hogy a régi kulcsnak már nem lesz mit bezárnia…