A magyarsárdi református templom különböző építészeti stílusok keveréke
Az 1300 körül épült magyarsárdi templom eredetileg római katolikus volt, később pedig református lett, és már a korabeli okiratokban is szerepelt (1332-1337 Plebanus de Sard). Míg a keskeny, lőrésszerű ablakok és a masszív, vastag falak román stílusra utalnak, a kőkeretes déli templombejárat jellegzetesen gótikus részlet.
Az eredetileg egyhajós épületet két oldalhajóval bővítették a reneszánsz korban, a XV-XVI. század környékén. A XVI. században református hitre áttérő magyar lakosság létszáma jelentősen megcsappant az 1700-as években. A megmaradt közösség és így a templom sorsa is pedig végérvényesen megpecsételődött az 1848-49-as forradalmi mozgalmak folytán.
A magyarsárdi romos templom falai középkori freskókat rejtenek
Az 1935-ös kutatásaik során Debreczeni László és Entz Géza művészettörténészek a templomfalak vakolata alatt értékes freskótöredékek maradványaira bukkantak. Bár a templom már régóta tető nélkül áll, a középkori falak, a déli oldal kivételével, ma is meglepően jó állapotban állnak.
A jelenleg a házak mögött rejtőző templomromból még mindig láthatók az egykori szentély és a sekrestye jelentős részei. A harangot már sok évvel ezelőtt áthelyezték a szomszédos Türe református templomába, ahol ma is megkondul a kalotaszegi hívek számára.
Látogatásunk során az idős család, amelynek a háza mögött található az egykori magyarsárdi középkori templom, nagy örömmel engedte meg, hogy az udvarán keresztül haladva látogassuk meg a romokat. Bár keveset tudnak a templom történetéről, ők sem értik, hogyan maradhat kihasználatlanul kis falujukban az ennyire ritka műemlék…