Fejérd (Feiurdeni) – Kolozs megye
Bár alig 20 km-re fekszik Kolozsvártól, Fejérd (Kajántó község) a csend szigete a zaj tengerében. Az egykor több ezer lelket számláló virágzó faluban ma már csak kicsivel több mint háromszázan élnek. Köztük egyetlen magyar sincs már, így a református templom elhagyatottan áll, reménytelenül várva a felújítást.
Fejérd, a többször megtizedelt, tragikus sorsú falu
A települést 1326-ban említik először írásos források (Feyrd), története pedig éppoly viharos, mint amennyire hosszú. Az első nagy csapás 1437-ben érte, amikor feldúlták az erdélyi parasztfelkelés idején. A reformáció során a néhány száz fős közösség áttért a kálvinista hitre. A demográfiai helyzet viszont radikálisan megváltozott 1674-ben, amikor a krími tatárok elpusztították Fejérdet. Az élet lassan, de biztosan újraindult, és a XIX. század közepére a faluban több mint 1400-an éltek békében — románok és magyarok, görögkatolikusok és reformátusok egyaránt. Nyugalmukat az 1872-es pusztító tűzvész törte meg, amikor a főutca összes háza leégett.
A XX. század elején érte el csúcspontját Fejérd népessége: nagyjából 2000 román és 450 magyar élt ekkor itt. A második világháború borzalmai azonban mély nyomot hagytak a közösségben, a magyar lakosság pedig fogyásnak indult. Ugyanakkor a fiatalok városon kaptak munkalehetőséget, legtöbbjük Kolozsvárra költözött. Míg az 1970-es évek végén még volt önálló református lelkésze a helyi gyülekezetnek, ma már egyetlen magyar református sem él Fejérden. Csupán a templom maradt meg, magányosan és elhagyatottan. Jobb sorsa lett a Kós Károly tervei alapján épített néhai görögkatolikus műemlék templomnak (1927-1938), amelyet ma már a fejérdi ortodox hívek használnak.
A fejérdi református templom egy gótikus épület alapjaira épült
Az első fejérdi templomot már 1332-ben említik, a XV. században gótikus stílusban átépítették. Úgy tűnik, hogy ez a régi templom a XIX. század végére, Szász Domokos püspöksége idején használhatatlanná vált. Kolozsvári Antal egykori ajtoni lelkész kezdeményezésére új templom épült, amelyet 1889-ben fejeztek be Horváth Gyula tervei alapján. Az építkezés során a lebontott templom faragott köveit is felhasználták. Ezen kívül egy másik középkori emlék is fennmaradt, az 1523-ban Kolozsváron öntött harang, amelyen ez a felirat áll: „Christus Rex venit in pace. Homo factus est. M-523”.
Kolozsvári Antal erőfeszítései új reményt hoztak a fejérdi magyar közösségének. A lelkész és annak testvére adományokat gyűjtöttek, így felújíthatták a parókiát és új harangot öntettek. Kolozsvári Antal (1842-1908) sírja ma a kis templomkertben található, ám a sírkövet sűrű bozót borítja be. Maga a fejérdi református templom repedezett falakkal, betört ablakokkal, leszakadó mennyezettel küszködik az idő kegyetlen múlásával. Az 1910-ben B. L. Simonfi által készített orgona elnémult, sípjait ellopták, felvágták és valószínűleg ócskavasként adták el. Ma már csak a megmaradt poros padok tanúskodnak a fejérdi reformátusok elsuttogott imáiról.
Az 1810-es évek végén Wesselényi Farkas báró téglából épült kastélyt emelt Fejérden. Sajnos a reneszánsz stílusú kastélyt elhagyták, majd a múlt század elején el is pusztult. Vajon ez lesz majd a fejérdi református templom sorsa is? Értékes és egyedi épület ugyan, viszont nem szerepel Kolozs megye műemlékeinek listáján…