Páncélcseh (Panticeu, Böhmischhofen) –Kolozs megye
Hívek nélkül maradt, az idő múlásával küzd a Kolozs megyei páncélcsehi református templom. A falu közepén, egy kis dombon emelkedő istenháza a páncélcsehi magyar közösség utolsó megmaradt öröksége.
Közel nyolc évszázados a páncélcsehi református templom
A páncélcsehi református templom a XIII. században épült, eredetileg román stílusban, egyenes záródású szentéllyel. Később, a hajdanán kőfallal körülölelt templomot gótikus stílusban alakították át. A páncélcsehi református közösség nagy valószínűséggel Bethlen Gábor fejedelemsége idején alakult ki. Az építkezési stílus és a dési református templomhoz hasonló gótikus ablakok arra utalnak, hogy a két templomnak ugyanaz az építésze lehetett. A helyi hagyomány szerint a magyar közösséget előbb Giorgio Basta generális seregei, majd a tatárok tizedelték meg. A templomot is felégették, majd utólag többször is átalakították és javítgatták.
Szénássy András és József, valamint Alsó Borbála támogatásával jelentős beavatkozás történt 1753 decemberében. Ekkor készült el a festett kar, és ekkor újították fel az oldalfalat is. 1791-ben, Filep Sámuel emlékére és Filep Éva kérésére ifjabb Umling Lőrinc befejezte az édesapja által elkezdett szószékkoronát. A különálló fatoronyban két harang volt. A nagyharangot 1755-ben öntötték, majd 1815-ben Kolozsváron újraöntötték, a kisharangot pedig 1791-ben készíttették. Az értékes tárgyak között szerepelt egy 1636-ból származó aranyozott kehely és egy ezüsttál, amelyeket Fosztó Mária, Lészai András felesége adományozott, valamint egy 1799-es ónkanna, amelyet Solymosi Pál és Liszki Anna ajándékoztak.
Pusztító vihar sújtotta 2002-ben a páncélcsehi református templomot
A templom utolsó nagyobb átalakításai 1912-ben és 1928-ban történtek. A fatornyot és a szentélyt elbontották, helyére épült a jelenlegi torony. A főbejáratot áthelyezték, a torony pedig késő barokk stílusú sisakot kapott. 2002 márciusában éppen ez a túlméretezett toronysisak vált egy pusztító vihar áldozatává. Rádőlt a templomhajóra, szétzúzta a fedélszéket, a templom déli oldala pedig súlyosan megrongálódott. A szószék és annak koronája, az eredeti gótikus ablakok kőrácsa, a festett fakarzat, valamint a Szent László magyar királyt ábrázoló XIV. századi freskók egy része is pusztulásnak lett ítélve.
A gyors megsemmisülés megfékezésére 2017-ben új tetőszerkezetet építettek a templomhajóra a Rómer Flóris Terv keretében, a magyarországi kormány támogatásával. A templom azonban üresen maradt, helyet kapott az erdélyi elhagyatott templomok hosszú listáján. Gáspár Károly bodonkúti református lelkipásztor már a páncélcsehi leányegyház utolsó református hívét is eltemette. Gáspár Károly és az önkéntesek elkötelezett munkájának köszönhetően időnként kitakarítják a régi, romos templomot, gondozzák a templomkertet. Általuk marad meg élő emlékként a néhai páncélcsehi magyar közösség.
A turisztikailag kevésbé vonzó vidéken egy középkori templom gondozása kiemelten fontos. Még mindig áll, még mindig menthető a páncélcsehi református templom. Nem érdemli meg azt a tragikus sorsot, amely számos erdélyi műemléknek jutott.