Vérd (Vărd, Werd) – Szeben megye
Vajon mi rejtőzhet e régi faajtó mögött? Ezt a kérdést tettem fel magamnak Erdély számos elhagyatott szász templomának egyikének udvarán lépkedve. A Szeben és Brassó megyék határán fekvő vérdi erődtemplom hét viharos évszázad történetéről mesél.
A vérdi erődtemplom a XIII. században épült
A Kürpöd községhez tartozó Vérd első említése 1319-ig nyúlik vissza. Az első írásos dokumentum szerint már ekkor létezett egy Szűz Mária tiszteletére szentelt román stílusú templom. A kezdetben katolikus, később evangélikus templomot tömör terméskőből építették. Egykoron egyszerre nyújtott lelki és stratégiai menedéket. A templomtornyot a XIV. században emelték a nyugati homlokzatot kiegészítve; a négyszintes építmény gúlacsúcsa alatt ma is ott található a három elnémult harang. Köztük az 1438-ban öntött, Erdély második legrégebbi harangja is. Az 1853-ban végzett újjáépítési munkálatok során az egész déli és keleti részt átalakították, így nyerte el jelenlegi formáját.
A vérdi erődtemplomot körülölelő védfalakat elbontották
A téglalap alaprajzú, északkeleti, illetve délnyugati oldalán egy-egy védőtoronnyal ellátott erődítés, amely egykor a vérdi evangélikus templomot övezte, mára csak emlék. Egy része már 1877-ben összeomlott, a megmaradt falakat pedig 1924-ben lebontották. 1953-ban a délnyugati oldalon álló tornyot is eltávolították. Így az egykori erődfalakból csak a templom nyugati oldalán fennmaradt töredékek láthatók. Kirívó érdekesség azonban az oltár alól induló alagútrendszer. A rejtett menekülőjáratok hajdanán a település különböző pontjaira, 30 házhoz vezettek.
A vérdi erődtemplom belseje még mindig magával ragadó
A vérdi evangélikus templom igazi szépsége csak akkor tárul elém, amikor belépek. A XVIII. században épített karzat, amelyet rokokó motívumokkal díszített falemezek borítanak, ma is körülöleli a víztől átitatott templomhajót. A hajó és a szentély boltozatos mennyezete azonban szokatlan monumentalitással tölti be az elhagyatott templomot. A festett szószék már régen elnémult. Az öreg, szúette fába vésett feliratok és nevek csendben őrzik azok emlékét, akik egykor itt imádkoztak. A Johannes Hahn által, 1770-ben készített orgona ma a kolozsvári Szent Mihály-templomban található. Az oltárt, a bronz keresztelőmedencét, az értékes festményeket és zászlókat Szebenbe szállították.
Szomorúan zárom be magam mögött az ajtót. A vastag por ismét rátelepszik a B-kategóriás műemlék üres padjaira. A vérdi erődtemplom egyre közelebb kerül a teljes összeomláshoz, amely a romos sekrestyében sajnos már utat tört magának.