Almașu (Váralmás) – jud. Sălaj
A váralmási várból, amely egykor Erdély erődítményláncának egyik legfontosabb bástyája volt, mára csak az impozáns, több mint 20 méter magas csonka torony maradt meg. Az egykor védőárokkal körülvett építményt ma már sűrű bozót és a kevésbé környezetbarát látogatók által hátrahagyott szemét lepi be.
A viharos történelemű Dezsővárat a XIII. században építették
Az almási vár feltehetőleg 1247 és 1278 között épült a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró közbenjárására. Utólag Pál fiát, Miklós erdély vajdát árulással vádolták, így megfosztották őt az almási birtoktól, ami a Borsa nemzetség tulajdonába került. Az erőd első okleveles említése azonban sokkal később, 1370-ben történt, amikor Nagy Lajos magyar király Pelsőczi Bebek György kincstartónak és családjának adományozta azt. A vár másik elnevezésének (Dezsővár) eredetéről megoszlanak a vélemények, egyes források a Borsa nembéli Dezső nevére, mások pedig Sebesvár befolyásos várnagyára, Elefánti Dezsőre utalnak.
Az évszázadok során a várat többször ostromolták, és több nemesi család birtokában is volt, Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdától és Corvin Jánostól, Hunyadi Mátyás király törvényesített fiátol kezdve egészen Balassa Imre erdélyi vajdáig, aki fontos szerepet vállalt Szapolyai János (I. János magyar király) és I. Ferdinánd német-római császár között zajló hatalmi harcban (1540). A vár rövid ideig IV. Rareș Péter (Petru Rareș) moldvai fejedelem birtokában volt (1545-1546), mígnem Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Csáky családnak adományozta (1594). Csáky István, az erdélyi csapatok egykori parancsnoka, újjáépítette a megrongált erődítményt.
Az almási Deszővár már az 1600-as évek közepétől romokban áll
A váralmási vár hanyatlása 1602-ben kezdődött, amikor a Giorgio Basta által vezetett császári csapatok elfoglalták. Az olasz hadvezér ígéretének ellenére a vár védőit lemészárolták, az épületet pedig felgyújtották. Utoljára 1627-ben építették újjá azt, de 1658 szeptemberében a Meszesi kapu felé betörő tatárok újra lerombolták, azóta pedig folyamatosan porladozik. A hatalmas kövek nagy részét később elhordták és több környékbeli udvarház, köztük a Kispetri felé vezető út mellett fekvő Csáky-kastély építéséhez használták fel, amíg a vármegye vezetősége be nem tiltotta az erődítmény szétszedését. Említendő, hogy a Csáky-kastély is sajnos erősen romladozó állapotban van…
A Szilágy megye történelmi műemlékeinek listáján 2004 óta szereplő váralmási vár romjai könnyen megközelíthetők, messziről is jól láthatók, és a falu központjából induló út a vár aljáig autóval is járható. Bár piknikező helyet alakítottak ki a vár aljában, 2020 nyarán pedig a Szilágy megyei sajtó beszámolt arról, hogy a helyi hatóságok uniós források bevonásával restaurálnák a váralmási várat, ez a kezdeményezés eddig még nem valósult meg. A felfestett turistajelzések csupán elenyésző reménysugarat jelentenek: a terület alapos kitakarítása mellett a hajdani négy emeletes, masszív torony még mindig hiába várja olyannyira szükséges megerősítését.
Az egykori palotával és melléképületekkel rendelkező várból ma már csak a nyugati torony csonka falai maradtak meg, a gyönyörű helyet viszont így is gyakran látogatják a túrázók. Az erdei ösvény mentén őrködő lenyügőző geológiai képződményeknek köszönhetően tovább lehetne fokozni a turisztikai potenciál kihasználását. Van-e viszont elszántság…?