Csákigorbó (Gârbou, Gorbau) – Szilágy megye
Forognának a sírjukban a hallerkői Haller család tagjai, ha látnák, milyen állapotban vannak manapság az egykori birtokaik. A csákigorbói kastélyból, amely talán a legkevésbé ismert az összes közül, csak a kőből faragott kapu, a szeméttel teli francia kút, egy omladozó pavilon és a kápolna romjai maradtak meg.
Ahogy a település neve is sejteti, a csákigorbói birtok eredetileg a Csáky család kezében volt, később pedig a Haller család tulajdonába került Csáky Borbála és V. Haller János gróf házassága révén. Ő volt az, aki 1766-ban barokk stílusú kastélyt építtetett, lehetséges, hogy egy római erődítmény helyén. Később az épületegyüttest védőfalakkal és római katolikus kápolnával (1783) egészítették ki, az udvaron található francia kút és az erdélyi rokokó legjelentősebb képviselője, Schuchbauer Antal szobrász által faragott kőkapu mellett, amelyen a Haller család két kőoroszlános címere és az MDCCLXVI (1766) évszám, illetve a „Javítva 1944” felirat látható.
A csákigorbói Haller-kastély: ellenségeskedés és féltékenység, bosszú és büntetés
A kastély története felett sötét felhők tornyosultak amikor Haller János és III. Wesselényi Miklós gróf között fokozódott az ellentét. Utóbbit „a zsibói bölényként” ismertek impozáns termete és heves természete miatt. A sibói bölény című könyvében Nyirő József erdélyi író azt írja, hogy Wesselényi, aki egyébként politikailag, katonailag és gazdaságilag is nézeteltérésekbe ütközött Hallerrel, azért is neheztelt „szomszédjára”, mert Nemes Zsuzsát, ifjúkori szerelmét vette feleségül, aki később II. József császár, Mária Terézia fiának szeretője lett.
1781. október 16-án Wesselényi ötszáz fős, puskákkal, villákkal és kaszákkal felfegyverkezett csapat élén ostromot indított a gorbói kastély ellen, amelyet néhány nap alatt el is foglalt. A zsibói gróf ármánykodása nem maradt következmények nélkül; 1785 februárjában a „kalapos király” elfogatta és majdnem öt évre bebörtönözte a hírhedt kufsteini Császártoronyba. A legenda szerint az apjuk által átélt dráma miatt Wesselényi két gyermeke megbetegedett és meghalt, édesanyjuk, Cserey Heléna nem láthatta őket, Nemes Zsuzsa pedig, akit tettei miatt bűntudat gyötört, az őrület határára került.
A csákigorbói Haller-kastélyból Jósika-kastély lett... majd építőanyag
Miután Wesselényit szabadon engedték és kibékült Haller Jánossal, régóta várt békés időszak következett. Ezután a gorbói birtok a Jósika család tulajdonába került, I. Jósika János gróf pedig klasszicista stílusú kastélyt építtetett, mivel családja számára a régi épület szűkösnek tűnt. Kádár József Szolnok-Dobokavármegye monographiája szerint a XX. század elején a birtok a polgármesteri hivatalnak, egy banknak, egy kaszinónak, az állami népiskolának és a Csáky családtól örökölt, több mint 2500 könyvet tartalmazó könyvtárnak adott otthont.
1944 után a komplexumot lerombolták, és az államosítás után a kastély a termelőszövetkezet székhelye lett. A pincében gyümölcsöt és burgonyát tároltak, viszont az 1970-es évek elején a kommunisták is elhagyták a birtokot, a kastélyt pedig tégláról téglára elhordták a falusiak. Az idősebb csákigorbóiak úgy vélik, hogy Adrian Păunescu költő idősotthonná szerette volna átalakítani az épületet, de ez az elképzelés sosem valósult meg. 1989 után senki sem igényelte vissza a kastélyt, amely 2010-ben került a Szilágy megye történelmi műemlékeinek listájára. Ma már csak néhány kő és faragott töredék maradt belőle.
Mivel nincs pénzforrás a konzerválási munkálatokra, a Bábolna és Zsibó között félúton található kastély sorsa megpecsételtnek tűnik. Amennyiben a helyi és megyei hatóságok nem hajlandók bevonni az épületegyüttest a Szilágy megyei turisztikai útvonalba, a Haller-kastély hamarosan elveszíti az idővel vívott könyörtelen harcot…