A rovasi evangélikus temploma 1825-ben épült
Rovas települését már egy 1391-ből származó dokumentum is említi (Rawas, Rauas, Rawasd). Eredetileg római katolikusok lakták, akik később áttértek a lutheránus hitre. Rovas első temploma a XV. században (1403, Cristianus plebanus de Rauas), vagy a következő században épülhetett, ám pontos adatok sajnos nem állnak rendelkezésünkre. A jelenlegi rovasi evangélikus templom 1825-ben épült a korábbi erődtemplom helyére.
A régi templom leltárából egy XIV. század második felében öntött harang maradt meg, rajta az „O rex glorie veni cum pace” (Ó, dicső király, jöjj békével) felirattal. A harang létezését már 1878-ban is feljegyezték (Fabini 1998, 613). Az 1910-es népszámlálás szerint a harang hangja több mint 200 szász evangélikus hívőt mozgosított. Ma azonban a 140 fős faluban egyetlen szász sem él már.
Földcsuszamlás miatt veszélyben van a rovasi evangélikus templom
Az 1751-ben elkészült oltárt megmentették, és egy másik erdélyi evangélikus templomban, Medgyesen állították ki. Az 1791-es orgonát, amelyet a lőcsei (ma Szlovákia) származású Johannes Hahn német orgonaépítő készített, a szászsebesi evangélikus templomba szállították (2003). Rovason már csak maga a templom maradt szerény, de elegáns bútorzatával.
A földcsuszamlások miatt a rovasi evangélikus templom megdőlt. A lejtős padló azt az érzést kelti, mintha az egész épület lefelé csúszna, miközben a betört ablakok szabad utat nyitottak a madarak számára. A régi tetőszerkezet úgy tűnik, hamarosan beomlik, míg a templomot sűrű növényzet és gaz veszi körül.
Az elhagyatott, kiürített, már csak a magányos oltárával maradt templomot még mindig meg lehetne menteni. De vajon van akarat és elkötelezettség? Nehéz elképzelnünk…