A türei Bánffy-kastély a kiegyezésig volt a Bánffy család rezidenciája
A főbejárat felett látható felirat szerint (1774 G.B.M.) a türei Bánffy-kastélyt 1774-ben építtette Gróf Bánffy M. (talán Miklós, bár erre nincs kézzelfogható bizonyíték). A Bánffy család az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig élt az udvarházban, amely ezt követően Wilburg Aladár ezredes birtokába került. Wilburg kaszárnyává alakította a kúriát, és úgy tűnik, ő volt az utolsó törvényes tulajdonosa.
Az ezredes háborúban bekövetkezett halála után az udvarházat bíróságként, majd a helyi néptanács székhelyeként használták. Később a barokk stílusjegyeket viselő épületben a termelőszövetkezet (CAP) kapott helyet, ez idő alatt cserélték ki az ajtók és ablakok nagyrészét. Érintetlenek csupán a főbejárat melletti ablakok maradtak, amelyeket pillangóra hasonlító zárszerkezettel díszítettek.
A türei Bánffy-kúria tele van a 80-as és 90-es évekből származó kacattal
Látogatásunkkor a türei Bánffy-kúria állapota fényévekre állt egykori eleganciájától. A sűrű gazzal benőtt udvar és a kissé sem esztétikus melléképületek teljesen megfosztották a düledező épületet megmaradt szépségétől. A tetőszerkezet félig beomlott, a korhadt gerendák áttörték a mennyezetet. A szobák tele vannak a 80-as és 90-es évekből származó szeméttel, az ajtókat és ablakokat betörték.
Régi hír szerint Magyargorbó önkormányzata állítólag évekkel ezelőtt megpróbálta megszerezni a türei Bánffy-kúria tulajdonjogát. A valóságban a telekkönvy nélküli ingatlan csak röpkén van megemlítve a község 2014-2020-as fejlesztési stratégiájában. Ebben sablonos stílusban írtak a „térségben található műemlékek és templomok által nyújtott valós turisztikai potenciálról”. Üres politikai ámítás, semmiféle bizonyosság nélkül.
Az elfeledett történelmén kívül csak a szemét és a legendák maradtak meg a türei Bánffy-kúriából. Nehéz elképzelni, hogy valaha is lesz elegendő elkötelezettség és jóindulat a történelmi épület megmentésére…