Radnót (Iernut, Radnuten) – Maros megye
A reneszánsz stílusban épült radnóti Rákóczi-kastély évszázadokon át az erdélyi nemesség „krémjének” tulajdonában volt, a Bogáthi, Kornis és Bethlen családoktól egészen az Apafi, Rákóczi és Haller családokig. Mára azonban a hosszú jogi bizonytalanság a Maros partján fekvő történelmi műemlék rendszeres pusztulásához vezetett.
A radnóti kastély első tulajdonosait rendre kivégezték
A négyszögletű, négy bástyás kastélyt Bogáthi Gáspár építtette 1545-ben, akit Báthory István fejedelem parancsára lefejeztek Bekes Gáspár támogatása miatt (Kolozsvár, 1575. augusztus 8.), Bekes sorsdöntő vereséget szenvedvén a kerelőszentpáli csatában. Az erdélyi kincstár elkobozta a kastélyt, majd az új erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek adományozta, aki szintén nem sokáig élvezhette a birtokot, hisz őt is kivégezték. A harmadik tulajdonos, Kornis Boldizsár sem járt jobban, mivel Báthory Gábor fejedelem elleni összeesküvés vádja alatt végezték ki (1610). Báthory Gábor két évvel korábban Kornist épp a radnóti birtok adományozásával jutalmazta meg a fejedelmi trón megszerzésében nyújtott segítségéért.
Bethlen Gábor fejedelem néhány módosítását követően a kastélyt a Kornis családtól vásárolta meg II. Rákóczi György fejedelem (1649), akinek uralkodása alatt a híres velencei építész, Agostino Serena újratervezte a Maros-parti épületet. Serena nevéhez fűződik többek között a mezőörményesi Rákóczi-kastély (Beszterce-Naszód megye), a Kolozsvári Református Kollégium régi épülete vagy a marosillyei Bethlen-kastély (Maros megye); munkáját pedig az északi kapu felett található latin felirat hirdeti (AUGUSTINUS SERENA ARCHITECTUS VENETUS OPERA FECIT). Később, II. Apafi Mihály fejedelem az édesanyjától, Bornamissza Annától örökölt kastélyt az erdélyi országgyűlések helyszínévé alakította. 15 gyűlést tartottak a birtokon, amelyet Apafi özvegye, Bethlen Kata örökölt.
1703-ban II. Rákóczi Ferenc kuruc csapatai elfoglalták a kastélyt, viszont a fejedelem csupán egyetlen éjszakát töltött itt, 1707. március 18-án, amikor Radnóton szállt meg útban Marosvásárhely felé, ahol Erdély fejedelmévé nyilvánították. Bethlen Kata 1758-as halála után a birtok ismét az Erdélyi Kincstár birtokába került egészen 1764-ig, amikor Bethlen Miklós kancellár megvásárolta. Tűzvész pusztította el a zsindelytetőt 1802-ben, amelyet egy tiszttartó eltévedt puskalövése okozott. Ezután a kastély több átalakításon ment keresztül: az egyszerű cseréptető sokkal kisebb lett, a védelmi szerkezetet fokozatosan eltávolították, a vizes árkot betemették, a külső kőfalakat pedig lebontották.
A radnóti Rákóczi-kastélyt kártyajátékon vesztették el (?), az Erdélyi Római Katolikus Status tulajdonába került
A XVIII. század második felében a birtokot új barokk stílusú kapuépülettel egészítették ki, amelyet „Kígyóházként” ismernek, a Bethlen család koronás kígyós címerének köszönhetően. A kastély a Bethlen család birtokában maradt egészen 1885-ig, amikor Bethlen Márk gróf átadta Haller Jenő grófnak, miután állítólag vereséget szenvedett egy kártyajátékban. Habár nincs egyértelmű bizonyíték a legenda alátámasztására, Bethlen Márk kicsapongó és adósságokkal terhelt élete, különösen apja, Bethlen Kamilló halála után (1883), utalhat ilyen tragikus végkimenetelre. Az viszont biztos, hogy Haller Jenő a birtokot az Erdélyi Római Katolikus Egyháznak adományozta, később pedig az Erdéyi Római Katolikus Státus tulajdonába került.
1948-ban államosították a radnóti Rákóczi-kastélyt, és a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelyévé alakították át, majd mezőgazdasági líceum lett belőle. Ez egészen 2001-ig tartott, aztán az elkövetkező időszakban az épület gyorsan romlani kezdett. Az 1960-as években restaurálták és emlékmúzeummá alakították ugyan a „Kígyóházat”, de az is rommá vált mára. A szocialista korszak átalakításai ellenére a földszinti termek még mindig megőrzik a reneszánsz építészeti elemeket… de nem tudni, meddig. Intő jel volt már a kastély sarokbástyájának tetőszerkezetének leégése 2012. március 18-án. Az Erdélyi Római Katolikus Státus és a román állam között zajló hosszas visszaszolgáltatási folyamat (2003-2020) után az épület a román állam tulajdonába került. Elméletileg a Pénzügyminisztérium kezeli, amely viszont a Kulturális Minisztériumra bízta az ügyet.
Habár állítólag a vásárlók érdeklődése is fennáll, a radnóti Kornis-Rákóczi-Bethlen-kastély jogi helyzete megakadályozza a várva várt megmentését. Miközben a román állam a helyi önkormányzatra mutogat, a Maros Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vállat von, Radnót városának polgármesteri hivatala pedig még pénzt sem tud találni a tulajdon telekkönyvezésére. Eközben a kastélyt szistematikusan szedik szét. Ablakról ablakra, gerendáról gerendára, tégláról téglára.