Székelyzsombor (Jimbor, Sommerburg) – Brassó megye
Mivel kevés történelmi okirat áll rendelkezésünkre, a Brassó megyei Székelyzsombor (Homoród község) felett magasló vár történetét rejtély övezi, teret adva így a Kis-Homoród alsó folyása mentén álló erődítmény építéséről szóló legendáknak.
A XIII. században épült a székelyzsombori parasztvár?
Az 1488-ban (más források szerint 1453-ban, sőt 1385-ban) említett Székelyzsombor település szász neve (Sommerburg) jelzi, hogy a vár már a XV. században is létezhetett, és valószínűleg a XIII. század második felében épülhetett, a pusztító 1241-es tatárjárás után. Ennek ellenére az első igazán hiteles történelmi bizonyíték csak 1692-ből származik, amikor az erődítmény jelentős felújításon ment keresztül a Habsburg-ellenes Thököly Imre erdélyi fejedelmet támogató tatárhad átvonulása folytán (1690). Egyébként a vár bejáratánál még ma is jól látható az 1692-es évszám bevésve a fakeretes szemöldökbe.
Az erődítmény, amely meglehetősen kis területen fekszik, még ma is viszonylag jó és menthető állapotban van. A déli oldalon található egy kétszintes helyiség maradványa, amelyet egykor a falubeliek élelmiszer tárolására és menedékként használtak, míg az ellenkező oldalon egy csonka torony emelkedik. Az erőd külső falait 1818-ban bontották le, de nyomai ma is láthatók. A XIX. század második felében Orbán Balázs székely író és néprajzi gyűjtő a parasztvár leromlott állapotáról is írt, különösen kiemelve a délkeleti oldalról látható csodálatos panorámát is.
Székelyzsombor: multikulturális, turisztikai látványosságokban gazdag székely falu
Bár a vár vaskapuját már régen ellopták, említésre méltó a falubeliek erőfeszítése, akik az ötszögletű erőd udvarának tisztán tartására törekszenek. A 2000-es évek közepén ugyancsak a helyiek akadályozták meg egy antenna felállítását az erődítmény területén. A helyi legendák szerint a parasztvár alatt alagút húzódik, amely egészen a falu központjáig vezet, de a régészeti kutatásokhoz szükséges források hiánya megakadályoz bármilyen kísérletet, hogy fényt derítsenek a székelyzsombori parasztvár rejtélyeire. A vár ugyan a helyi önkormányzat felügyelete alatt áll, mégsem tűnik túlságosan érdekeltnek a történelmi emlékmű jövője iránt.
Székelyzsombor jelentős turisztikai potenciállal bír. A parasztvár és a faluban található számos hagyományos ház mellett itt található a XIV. században épült erődített evangélikus-lutheránus templom is, amelynek XVI. században festett szárnyasoltárát a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumba szállították. A templomot pusztító tűzvész sújtotta 1746-ban, majd az azt követő évszázadok során többször is jelentős felújításon esett át. Jelenlegi tornyát 1908-ban építették.
Említendő, hogy Székelyzsomboron született (1889) és itt található a megosztó személyiségű író, Nyírő József szülőháza is, akit bár irodalmi munkásságáért elismernek, szélsőjobboldali politikai nézetei miatt ma is elítélnek. Ugyanakkor a falu központjában áll az 1783-ban épült és Ávilai Szent Teréznek szentelt római katolikus templom is. Sajnos a templom állapota meglehetősen rossz, udvarán ottjártunkkor békésen legelésztek a juhok és a kecskék.
A Brassó megye északi részén, festői környezetben fekvő Székelyzsombor turisztikai fellendülésre vár. Csak remélhetjük, hogy a székelyzsombori várra is ugyanolyan mértékű figyelmet szánnak majd, mint a nemrég felújított szászkézdi (Maros megye) parasztvárra, amely bár hosszú évek késlekedése árán, de új köntösben várja már a látogatókat.