Szerb nemesek építészeti öröksége a valéapáji Atanaszevics-kúria
Az Atanaszevics-kúria építése 1840-ben kezdődött a szerb nemesi család kezdeményezésére. Miután Atanaszevics Marcel és Emil az Osztrák Birodalomnak tett szolgálataik jutalmául birtokokat szereztek Valéapájban, szerb és olasz mesterekkel építtették meg palotájukat. A birtokot később unokahúguk, Baich Mária, varadiai gróf Baich Athanáz és Atanaszevics Johanna lánya örökölte. Férje, báró vizeki és bélaházi Tallián Béla, a Magyar Királyság egykori földművelésügyi minisztere bérbe adta a birtokot szédeni Ambrózy Béla bárónak, aki később elzálogosította az uradalmat.
A valéapáji Atanaszevics-kúria szülőotthon lett a kommunizmus alatt
1917-ben Riesz Péter és felesége, Margit megvásárolta a teljes birtokot. A Riesz család az 1940-es évek végéig maradt Valéapájon, amikor az államosítás karma őket is elérte. A kommunista rezsimben a valéapáji Atanaszevics-kúria szülőotthonként, majd termelőszövetkezeti irodaként működött. 1989 után az eklektikus, neoklasszicista épületet magára hagyták. Majd a tekintélyt parancsoló, téglából épült palotát kifosztották és feldúlták. A tetőszerkezet beomlása felgyorsította az Atanaszevics-kúria pusztulását, míg a főhomlokzat egykor lenyűgöző portikusza ma már nem létezik.
Titkos alagutat fedeztek fel a valéapáji Atanaszevics-kúria alatt
Rendkívüli óvatossággal lépkedek az emelet tátongó lyukakkal teli padlóján, amelyen keresztül egészen a boltíves pincéig ellátok. Hasonló látvány tárulhatott azoknak a munkásoknak a szeme elé is, akik 2019 novemberében felfedezték, hogy ami addig csupán helyi legendának számított, az tényleg létezik. A víz- és csatornahálózat kiépítése során egy égetett téglából épült titkos alagút került napvilágra. A mintegy 300 méter hosszú folyosó az Atanaszevics-kúriát kötötte össze a malom épületével. Miután a régészek elvégezték kutatásaikat, a titokzatos alagutat visszatemették. A különleges felfedezés feledésbe merült, a palota pedig tovább pusztul.
Bár műemléki védelem alatt áll, hiába vár restaurációra a valéapáji Atanaszevics-kúria. Mivel visszaszolgáltatták az örökösöknek, majd régóta külföldön élő családok kezébe került, a kastély magántulajdonban maradt. Rafna község meghatározó jelképe napról napra egyre gyorsabban pusztul.














