Gád (Gad, Gad) – Temes megye
Egy földúton haladok a Bánsági Alföldön, szerb zene szól az autó rádiójában. Araszolnom kell néhány kilométert a poros mezőn keresztül Gyér, indulásom helyszíne, és Gád, úti célom között. A falu bejáratánál egy lepukkant bár, de klasszikus Mercedesekből álló „gyűjtemény” fogad. Majd alig néhány méterrel később megállok célállomásom, a gádi Gudenus-kastély előtt. Elszigetelten és elhagyatottan áll a Temes folyó partján, mégis legendákkal teli.
A gádi Gudenus-kastély a XIX. században épült
Gád, Gilád község, Temes megye — egykori Torontál vármegye. Egy település, amelyet már 1332-ben említenek az oklevelek, ma azonban alig kicsivel több mint 100 lelket számlál. Az aszfalt hiányzik az elhagyott házakkal teli utcákról. Közülük emelkednek ki a sűrű növényzet által elrejtett Gudenus-kastély romjai. A barokk stílusú kastélyt a Fodor család emeltette a XIX. század első felében, egykor alagsora és emelete is volt.
Miután a híres papdi Csávossy család megvásárolta a Kászonyi, Kukovics, Pálffy, Nagy és Fodor családok birtokait, és miután Csávossy Ignácz báró lánya, Csávossy Anna Sarolta feleségül ment Gudenus Húgó Ferencz Xavér báróhoz, a kastély a Gudenus család tulajdonába került. Béla és Hugó, a Gudenus bárók fiai a térség leggazdagabb földbirtokosaivá váltak. Gudenus Béla nevéhez köthető a temesvári Józsefvárosban álló Gudenus-palota.
A gádi Gudenus-kastély — úri lakból iskola, községháza, majd rom
A Gudenus bárók távozása után a kastélyban elemi iskola és kultúrotthon működött. A kommunisták hatalomra kerülését követően pedig a földszinten egy ideig a községháza kapott helyet, a temesvári Szabad Szó napilap szerint. 1948. június 5-i cikkében Horváth Lukács újságíró a következőket írja: „A kastély homlokzatán, sok díszítés között négy oroszlánfej látható, mintegy figyelmeztetésképpen, hogy nem akárki lépheti át a park és a kastély bejáratát. A földművesek azonban észre sem veszik ezt az idejét múlt figyelmeztetést. […] A tágas emeleti terem, amely néhány évtized előtt még a környék mágnásai parádés dínom-dánomjainak színhelye volt, most közérdekű összejövetelek színhelye”.
Aztán az értékes tárgyak sorra eltűntek, a jelentős építészeti elemek pedig megsemmisültek. Ahogyan az előbb idézett újságíró, a szocialista rendszer által előírt narratívát követve fogalmazott – „így veszi birtokába a nép az amúgy is őt megillető javakat, az egykori földesurak birtokait, kastélyait, amelyekért úgy is ő verejtékezett”. Az egykor gondozott, évszázados fákkal körülvett park helyén ma sűrű bozót áll, a Gudenus-kastélyból pedig mára csak egy borostyántól fojtogatott rom maradt. Bár országos jelentőségű műemlékként van nyilvántartva, és Gilád község önkormányzatának tulajdonában áll, valódi érdeklődés hiányában megmentésének esélyei minimálisak.
Bár romos állapotban van, a gádi Gudenus-kastély továbbra is legendák színtere. Kincsvadászok érkeztek Gádra abban a reményben, hogy megtalálják a kastély udvarán elásott aranyat. Egy másik legenda a kastély alatti titkos alagútról szól. Azt is rebesgetik, hogy az épület alagsora egykor börtönként szolgált. Sajnos az egyetlen igazság az, hogy az igazi kincs – maga a gádi Gudenus-kastély – napról napra egyre inkább az enyészeté…