Királybánya (Baia Craiului, Unterhamer) – Hunyad megye
Tönkretett életek, térképről letörölt falvak, egyetlen aláírással meggyalázott múlt. Két elhagyatott templom, amelyek bár elrejtve vannak a világ szeme elől, mégis őrzik Csolnakoscserna egykori lakosainak emlékét. Az erdők és a víz ölelésében, a Csolnakosi-tó végében levő Királybánya elhagyatott templomai ma is mesélnek az elárasztott falvak drámai történetéről.
Egy rendelet, öt elpusztult falu, két elhagyatott templom
A Cserna folyó partján, a Csolnakosi-tó végében, a Vajdahunyad és Királybánytoplica közötti foltozott út szélén állok. A tározóba csörgedező víz túlpartjára nézek, ahol a sűrű fák tengeréből egy épület körvonalazódik. Ez az egyik a két romos templom közül — a kommunista rombolás és gátlástalanság szomorú mementója. A mocsaras talaj és a sűrű növényzet megnehezíti az utamat, a kidőlt fák közötti ösvényt pedig már nem találom. A Csernán átívelő híd alatt azonban a folyómeder válik az ösvényemmé. A hideg vízben lassan, nehézkesen lépkedve követem a Cserna folyását, míg el nem érem első megállómat: a királybányai ortodox templom.
A XX. század elején épült, egy már az 1730-as évekből ismert kőtemplom helyén. Ide jártak a balánatelepi (Bălana) és királybányai (Baia Craiului) hívek. A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok titulusú templomot viszont nem sokáig használhatták. Az 1960-as évek elején, a vajdahunyadi kohászati kombinát vízellátásának biztosítására egy tározó létrehozásáról döntöttek. Aztán megtették a drasztikus lépést is a gát megépítése érdekében. Az 1964. április 14-én kiadott 177-es rendelet, amelyet Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke írt alá, végleg megpecsételte több száz ember sorsát.
Családok tucatjait telepítettek át a Csolnakosi-tó létrehozásakor
Öt települést semmisítettek meg, hogy helyet biztosítsanak az új tározónak. Így kerültek víz alá Balánatelep, Csolnakos, Cserna, Moara Ungurului és Királybánya. A kitelepítések sora és a házak elbontása már 1962-ben elkezdődött, a lakosok pedig a Iuba-hegyen kezdtek új életet, ahol megszületett az új Csolnakoscserna település. Régi udvaraikat, templomaikat, őseik sírját elnyelte a víz.
A csolnakosi középkori templom — amelyet feltehetően a Hunyadiak alapítottak — sem menekült meg. A legenda szerint itt alussza örök álmát Morzsinai Erzsébet, Hunyadi János édesanyja. A megmentett harangot átvitték az új templomba — így maradt meg a letűnt idők egyetlen élő hangjaként.
A királybányai római katolikus templom — az utolsó túlélő
Elhagyom a királybányai ortodox templom romjait, és elindulok az egyetlen, még állva maradt épület felé. Egy régi kovácsműhely mellett haladok el — kőfalai némán mesélnek a XV. században alapított, egykor virágzó falu múltjáról. A magas fűben és a víz által hozott hulladék között haladva végül megérkezem az utolsó állomásomhoz: a királybányai római katolikus templom. A XVIII. század második felében, Mária Terézia uralkodása alatt épült. A mesterséges duzzasztás után a víz behatolt a vastag falak közé, akár csónakkal is be lehetett menni a templom ajtaján. A gúlasisakos tornyú, barokk épület azonban makacsul ellenállt, az évek során a víz pedig lassan visszahúzódott.
Elém tárul a természet és az emberi alkotás megrendítő összeolvadása. A tető rég beomlott, belső terében fák nőnek. Az egykori díszes üvegablakoknak mára csak a félkörös záradékú szerkezete maradt meg. Külső és belső falait ma is gazdag tagoltságú párkányok és pilaszterek tagolják. Az orgonát és az értékes tárgyakat megmentették, és a lindzsinai templomba vitték. Azonban évek múltán már úgy tűnik, a néhai lakosok átka telepedett a mindössze tizennégy hónap alatt megépített víztározóra. A tó időnként begyűjti áldozatát, és a Ruszka-havas áttelepített lakóinak sóhaja ma is őrködik a víz alatti sírok felett.
A két elhagyatott templom nem szerepel a történelmi műemlékek listáján. A víztározóhoz való közelségük miatt egyetlen hatóság sem kérvényezte védetté nyilvánításukat. Így sorsuk továbbra is az idő, a természet és annak a néhány bátor embernek a kezében marad, akik még vállalkoznak felfedezni őket.