Ormány (Orman) – Kolozs megye
Távol a város zajától, a Kolozs megyei Ormány a múlt és jelen mezsgyéjén rekedt. A falu központjában, az ormányi református templom a már szinte elfeledett múlt csendjét őrzi megviselt falaiban. Ez a romos épület a hitről, az eltűnt közösségről és az emlékezésről mesél.
Az ormányi református templom – egy középkori templom története
A település első okleveles említése 1292-ből származik, Urlman néven. 1332-ben már plébániatemplom állhatott itt, András papját a pápai tizedjegyzék is említi. A mai templom a XIV. században épült korai gótikus stílusban, egyenes záródású szentéllyel, a környék román kori templomok stílusára emlékeztetve. A keresztboltozat nyomai ma is láthatók. A reformáció után a katolikus közösség templomával együtt a református hitre tért. A bádogfedelű, faszerkezetű harangláb a XVIII. században épült.
1865-ben két harangja volt az ormányi református templomnak. A nagyobbik 1697-ben készült, rajta a felirat: „Pávai Ihnok öntötte – Ormány 1697”, a kisebbiket pedig 1821-ben öntötték, felirata: „Váradi Mihály Sz. B. Az ormányi ref. ekkla sz. öntette 1821.” volt. A templomot 1870-ben felújították, és bár a századok viharait átvészelte, az ormányi református gyülekezet a múlt évezred végére teljesen eltűnt. Azóta az épület folyamatosan pusztul. A tetőszerkezet beomlott, a berendezés, a padló és a kegytárgyak eltűntek, az eső és a fagy megrepesztette a falakat, a növényzet pedig sűrűn benőtte a templombelsőt.
Az ormányi református templom és egy hátborzongató helyi legenda
Helyi szájhagyomány szerint az ormányi református templom szörnyű tragédia helyszíne lehetett. Állítólag 1703-ban, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, a falu lakói az erdélyi fejedelem seregét támogatták, ezért a Habsburg csapatok bosszúból felgyújtották a templomot. A történet szerint a menekülő ormányiakat a templom falai között mészárolták le a Habsburg-hű csapatok. A vérfoltok nemzedékeken át száradhattak a falakon és csak az 1930-as években zajló alapos felújítás során tüntették el őket. A legenda él, a tragédia történelmi hitelessége azonban kérdéses.
Az viszont biztos, hogy a 2002-es régészeti kutatások jelentős eredményeket hoztak. A falu közepén álló, egyhajós templom egyetlen építési szakaszban készült. A sekrestyében – félhenger alakú – dongaboltozat maradványai figyelhetők meg. A szentély falain különböző időszakokból származó, többrétegű középkori falfestmények kerültek elő. Az eredeti réteg 12 szentelési keresztjéből hetet sikerült azonosítani. A legújabb, már a templom protestáns korszakából származó dekoratív festés kizárólag fekete színnel készült.
Az épület teljes pusztulásának megelőzése érdekében a Teleki László Alapítvány kezdeményezésére védőtetőt építettek a szentély fölé. 2017-ben kiegészítő támogatásból megtörtént a falkorona javítása is a Rómer Flóris Terv keretében. Létfontosságú beavatkozás volt, de még mindig kevés az ormányi református templom megmentéséhez. Az épület az idő könyörtelen múlásának tanúja, az eltűnő, de feledésbe nem merülő identitás műemléke. Arra figyelmeztet csendben, hogy nemcsak a falak omolhatnak össze, hanem az emlékek is, ha már nincs, aki megőrizze őket.