Kinek a szelleme kísért a Temesvár melletti romos kúriában? Az ötvényi Rónay család szomorú története

Ötvény (Utvin, Utwin) – Temes megye

Nem messze Temesvártól egy elhagyatott kúriát karol át a vad növényzet, elrejti azt a világ szeme elől. Egykor az elegancia jelképe volt, ma jövőtlen romhalmaz az ötvényi Rónay-kúria. Csak a puszta falak és egy fiatal lány hátborzongató legendája maradt fenn, akiről azt rebesgetik, hogy ma is kísérti az udvarház üres termeit.

A Temesság és Ötvény között álló Rónay-kúria története

A Temesság és Ötvény települések között álló Rónay-kúriát 1896-ban építette Kovács Ákos mérnök. Rónay Mihály 1904-ben vásárolta meg az udvarházaz és a korábban Oláh Miklós birtokában lévő 550 holdas birtokot. Mihály (1871. augusztus 1. – 1941. március 11.) a bajorországi Oexel család leszármazottja volt, a tiroli ágról szakadó, Kiszomboron letelepedett nemesek sarjaként. 1846. február 26-án az Oexel család legfelsőbb engedéllyel Rónayra változtatta a nevét, elnyervén a Zombori előnevet. Mihály – aki korábban huszártisztként szolgált – nem érezte jól magát a Makó szomszédságában levő településen, így inkább a bánsági pusztába költözött.

Watz Bálint mellett Rónay Mihály a környék egyik tekintélyes földbirtokosává vált. Tiszteletre méltó tevékenységet folytatott a déli részek mezőgazdaságában. Felesége, Leonhardi Marianne bárónő pedig az új rezidencia 11 szobájával kevélykedett. Fénykorában a Rónay-kúria hatalmas, több mint 4000 kötetes könyvtárral rendelkezett. Díszes cserépkályhák, nagy, világos ablakok, külföldről hozatott bútorok, boltíves átjárók, különleges kovácsoltvas ajtók… Virágágyások és a ritka fafajtákkal teli park egészítette ki a „Szentmárialiget” névre keresztelt uradalmat. A Rónay család története azonban az első világháború után baljós fordulatot vett.

Aurel Cosma segítségével csalták el az ötvényi Rónay-kúriát?

A nagy egyesülés után Rónay Mihály eladni kívánta az ötvényi udvarházát. Öccse, Elemér visszaemlékezései szerint azonban a birtok piszkos módon került Ilie Olariu, olaszországi román légiós és felesége, Paraschiva Pasca kezére. A nő állítólag Aurel Cosma képviselő titkárnője volt, annak a politikusnak, aki jelentősen hozzájárult az Erdély Romániához való csatolásáról szóló határozat elfogadásához. Elemér szerint Aurel Cosma – aki akkoriban közmunkaminiszter volt – közbenjárt a tulajdoni okiratok meghamisításában. Bátyja ellen végrehajtási eljárás indult, pénz és kúria nélkül maradt, és az éjszaka közepén kellett elhagynia otthonát – vallotta Rónay Elemér.

Miután nem járt sikerrel a kúria visszaszerzésében, a Rónay család élete drámai fordulatot vett. Mihály, Marianne és egyetlen életben maradt gyermekük, Ferenc, Temesvárra költözött, ahol értéktárgyaik eladásából éltek. „Franci” eljegyzése a bajorországi Lili Lützow-val felbomlott, a családi vagyon pedig lassan megsemmisült. Felesége 1933. január 1-én bekövetkezett halála után Mihály is megbetegedett, és haláláig mély szegénységben, viszont kudarcokban gazdag életet élt. „Ő volt eddig családunknak az a tagja, kit a sors legjobban üldözött, és aki a legtöbbet szenvedett és nyomorgott” – emlékezett vissza Rónay Elemér A zombori Rónay család története című kötetben.

ronay_mihaly_leonhardi_marianne
Rónay Mihály és felesége, Leonhardi Marianne

Fiatal lány szelleme kísérthet az ötvényi Rónay-kúriában

Az udvarház két világháború közötti története homályba vész. Nem tudni, mi lett az új tulajdonosokkal. Egykoron talán még fényűző vadászatokat is tartottak itt a környékbeli földbirtokosok és arisztokraták. Ami biztos: a kommunista államosítás után a kúria a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelyévé alakult. A pincében konyhát rendeztek be, az épületben pedig elemi iskola működött a munkások gyermekeinek. Olykor a párt fejesei mulatságokat is tartottak itt. A forradalom után menedékként használták a pásztorok, a tolvajok pedig kifosztották az udvarházat. Csak a Rónay-kúria romjai maradtak meg, amelyeket egy helyi legenda árnyékol be.

A történet szerint az egyik báró lánya beleszeretett egy jóképű, de szegény fiatalemberbe. Titokban találkoztak a kúriát körülvevő parkban, azonban a gazdag lány apja végül rajtakapta őket. Haragjában lelőtte a szerencsétlen fiút. A lány bánatában lóháton indult szerelme keresésére, de végül belefulladt a Temes zavaros vizébe. Úgy tartják, hogy teliholdas éjszakákon különös fények jelennek meg a kúria ablakainál, és a fiatal lány szelleme ma is bolyong a Rónay-kúria termeiben. Ki is lehetett ez a tragikus sorsú kisasszony… senki sem tudja. Az viszont egyértelmű, hogy az omladozó falak között a beletörődés és az érdektelenség „kísért”.

Conacul Ronay Utvin, Timis, Transylvania in Ruins

A kúria előtt elvezető, frissen aszfaltozott, Ötvényt és Temesságot összekötő út halvány reménysugár a jövőjére nézve. A közeli farm még megtöri a csendet azon a pusztán, ahol a Rónay-kúria áll. Az udvarházat egy szerelmes lány szelleme kísérti, a Bánságot pedig a békés multikulturalitásé…

© 2024 | Transylvania in Ruins | ✎ & 📷 Raymond Füstös