Felsőszálláspatak (Sălașu de Sus, Ober-Bachdorf) – Hunyad megye
Ha a malajesdi vár érintésével szeretnél behatolni a Retyezát-hegység „kapuján”, ne hagyd ki a lehetőséget, hogy megállj a nemrég felújított erődítményhez vezető úton, és megtekintsd a felsőszálláspataki feudális várkastély romjait is. Bár ugyanahhoz a községhez tartoznak, hiszen szomszédos falvakban épültek, a két vár sorsa teljesen ellentétes. Az utóbbi, amely Felsőszálláspatak északi végében álló utolsó házai között található, elhanyagolt állapotban van… legalábbis egyelőre.
A felsőszálláspataki várkastély a Kenderesi kenézek rezidenciája volt
A felsőszálláspataki vár építésének pontos ideje bizonytalan, egyes források szerint már az Árpád-korban is létezhetett. IV. Kun László magyar király által kibocsátott okirat azt igazolta, hogy a Zerechen (Szerecsen) család birtokolta a várat abban az időben. Frissebb történeti kutatások szerint a Zerechen család kihalása után a birtok a Kenderesi család tulajdonába került, így vált a helyi kenézség szimbolúmává a XIV. és XVII. század között. Feltételezések szerint az új nemesi udvart egy régebbi torony beépítésével emelték, amely hajdanán a faluba vezető útat védte.
Ásatások során kiderült, hogy a nemesi udvar téglalap alakú volt, a 95×55 méteres területet több mint 1 méter vastag falak vették körül. A sarkokon és az udvar oldalain is valamikor tornyok állhattak, a vár pedig magába foglalta a kenéz kőházát, valamint egy kisebb udvari kápolnát is, amelyet a XVII. században építettek, és később református kápolnává alakítottak át. Az alacsony kapu nem tette lehetővé a lóháton való bejutást az udvarra, és a keskeny ablakok lényeges előnyt nyújtottak a környéket pásztázó íjászoknak. A tágas lakóhelyiségek kézzel készített üvegablakokkal rendelkeztek, fölöttük téglából épült boltozat volt.
A malajesdi vár új életre kelt. Mikor kerül sor a felsőszálláspataki várkastélyra?
Érdekes megoldás volt, hogy a torony bejáratát a talajszint alá tervezték, amit csak fából készült létrával lehetett megközelíteni. Ezt veszély esetén, illetve éjszaka felhúzták, a falon lévő bemélyedések nyomai ma is láthatók. A Kenderesi család utolsó férfitagjának halálával a birtok a Mara család tulajdonába került, amely viszont csak a XVII. század második felében nyerte el teljes jogait, a Kenderesiek leányági örököseivel folytatott per vége után. Miután Mara Izsák, aki támogatta a kurucok felkelését, visszavonult Felsőszálláspatakra, az osztrák csapatok lemészárolták a vár védőit, a várat pedig kifosztották és felgyújtották.
Míg a Kenderesiek várkastélya már nem épült újjá, a néhány kilométerre fekvő malajesdi vár felvirágzott az európai uniós forrásoknak köszönhetően. Előtte évtizedekig elhanyagolva állt, mára viszont a XIV. század végén épült középkori vár a turisták egyik fontos megállója lett a Nuksora felé vezető útjukon. Teljesen felújították és intenzíven népszerűsítik a Retyezát-hegység „kapujaként”. Annak ellenére, hogy felújítása vitatott, a szakértők pedig nem tartják történelmileg hitelesnek a rekonstrukcióját, a mini múzeummá alakított vár felkerült Hunyad megye turisztikai térképére. Vajon mikor kerül sor a felsőszálláspataki várkastélyra…?
A XIX. század második felében a felsőszálláspataki várból még láthatók voltak állítólag a külső falak, négy torony, a felvonóhíd és a védelmi árkok is. Ma, a nyugati kaputornyon és néhány 3-4 méter magasra nyúló várfalon kívül, alig maradt meg valami a Kenderesi kenézek udvarából. Ami pedig megmaradt, azt sűrű bozót lepte el, rozsdásodó táblák mögött rejtőzik.