Magyargorbó (Gârbău, Ungarisch Gorbau) – Kolozs megye
Az egykor gyümölcsfákkal, tenyészállatokkal és hatalmas kerttel büszkélkedő birtok központja mára silány drótkerítéssel körülvett düledező épületként fogadja a Magyargorbóra tévedt látogatókat. Ezen a szerencsétlen átalakuláson ment keresztül a magyargorbói Lészai-kúria, miután a kommunisták könyörtelenül vésték bele karmukat a Lészai család munkájába, a posztkommunizmus pedig nem hozta el az 1989-ben megígért szebb jövőt.
A kolozsvári Bánffy-palota megálmodója tervezte a magyargorbói Lészai-Gál-kúriát
A magyargorbói kúria története a XVIII. század végén kezdődik, amikor hilibi Gál János, korának egyik legelismertebb jogtudósa, Johann Eberhard Blaumannt, a kolozsvári Bánffy-palota tervezőjét bízta meg az új rezidencia tervezésével. Ahogy a hilibi Gál családnak, úgy a magyargyerőmonostori Kabos családnak is voltak birtokai Magyarnádason, így történt, hogy Gál János lánya, Jozefa, Kabos Jánoshoz ment feleségül (1795). Egyetlen lányuk, Anna Mária, Lészai Lajos felesége lett, így a Kabos család magyargorbói, magyarnádasi, forgácskúti, danki és kispetri birtokai átkerültek a Lészaiak tulajdonába.
A magyargorbói kúria sajátos alaprajzzal rendelkezett az emeleten: hatalmas, 3,7 méter belmagasságú ebédlőterem, mindkét oldalon két-két lakószoba, férfi és női hálószobák, könyvtár, nappali szalon, zöld szoba és fürdőszoba is kényeztette a lakókat. Az ebédlőből ajtó nyílt a verandára, innen pompás kilátással a kertre, a szobák mennyezetét pedig különféle stukkódíszítések ékesítették. Déry Attila Ybl-díjas építészmérnök szerint a barokk stílusú épület tökéletes arányai különleges harmóniát biztosítanak a kúriának, jelenlegi rossz állapota ellenére is. A mai képek alapján sajnos már csak elképzelni lehet, hogy nézett ki a kúria fénykorában!
A magyargorbói Lészai-udvarház: nemesi kúriából kultúrotthon és diszkó lett
Oláh-Gál Elvira újságírónak adott interjújában Lészai Ferencz (VIII.) repülőtervező mérnök és a hosszas pereskedés után visszanyert kúria örököse elmesélte, hogy felmenői keményen megdolgoztak a magyargorbói birtok fellendítéséért. Az itt tenyésztett állatok aranyérmet nyertek az 1900-as párizsi világkiállításon, míg a magyargorbói juhsajt híre az egész világot bejárta. Még az 1933-as gazdasági válság után is újraéledt a birtok, viszont az 1949-es államosítás bekövetkeztekor végleg befellegzett a Lészai-birtoknak. Így lett a kúriából iskola, szülészet, kultúrház és… kocsma, amit az épületben még mindig jól látható DISCO felirat is bizonyít.
Aki saját felelősségére bemerészkedik az épületbe, annak szlalomoznia kell az omladozó gerendák és a szétesett falak között. Az épület homlokzatán még mindig ott van a művelődési házat hirdető rozsdás tábla, amit több figyelmeztető kisebb tábla is kísér: „Vigyázat! Belépni tilos! Omlásveszély!”. Lészai Ferencz (VIII.) elmondása szerint egyik fia, aki hivatásos építész, az épített örökség védelme szakmérnöki diplomamunkájak éppen a kúria felújítási terve volt. Jelenleg azonban csak a kúriánál is régebbi tölgyfák és néhány megsárgult fénykép maradt, amelyek a zsindellyel borított, úgynevezett „kutyaólas” (kiugró tetőablakok) tetőszerkezet jellegzetességeit mutatják.
„1999-ben sikerült visszaszerezni az épületet – igaz, már csak romos állapotban. Akkor adták vissza, amikor már sem ablak, sem ajtó nem volt benne, a csempekályhákat kupacokban, szétverve találtuk, és a mennyezete beszakadt.” – Lészai Ferencz (VIII.) a düledező magyargorbói Lészai-kúriáról, amely közvetlenül az új iskola mellett található